2018. november 7., szerda

Top 5 Wednesday #49


Sziasztok!

Nem csalás, nem ámítás, Top 5 Szerdás poszt következik! Legutoljára májusban írtam ilyet, ami azért nem mostanában volt, na. Nem tudom, hogy minden héten fogok-e csatlakozni, de a jövő heti téma nagyon megfogott, szóval egy darabig kísérletezgetek az állandóság fenntartásával. A mai téma a következő: annak örömére, hogy visszatér ebben a hónapban a TomeTopple olvasási maraton, mutasd meg a polcodon csücsülő vaskos könyveidet! A TomeTopple egyébként egy két hetes read-a-thon, ahol azokat a könyveket olvassák el, amik 500 oldalnál hosszabbak. 

5. Beneath a Scarlet Sky
514 oldal


Ez egy igaz történet alapján íródott könyv, amely a második világháborúbeli Olaszországban játszódik. A tavalyi Goodreads Choice Awards történelmi regény kategóriájában volt jelölt, és akkor figyeltem fel rá, még egy posztba is bekerült (ITT el tudjátok olvasni, hogy a tavalyi jelöltekből melyek azok, amiket tervezek elolvasni). Film is készül egyébként belőle, Tom Holland főszereplésével, akit a Pókemberből ismerhetünk. 

4. The Unexpected Everything 
520 oldal


Szégyenlem magam, mert már április óta megvan ez a könyv, de még mindig nem kezdtem el. Pedig itt nem félek a hosszúságától, hiszen ez egy kortárs könyv, abszolút guilty pleasure, nem is értem, miért nem olvastam már rég ki. Még kutyák is vannak benne, mi ez, ha nem cuki?!

3. Traitor to the Throne 
570 oldal


Ez kicsit kakukktojás, mert egy olyan trilógia második részéről van szó, aminek még az első kötetét se olvastam, tehát van mit bepótolnom. Prológusos társaim imádják mindhármat, és az ő dicsérő szavaik miatt ruháztam be egyből az egész sorozatra. Amúgy nem szoktam ilyet csinálni, de olyan jó áron volt az utolsó kötet, na meg bízok is az ízlésükben, szóval lecsaptam mindre. Azt már félve mondom, hogy március óta vannak meg... Borzasztó vagyok, tudom! Emiatt is szoktam le a könyvvásárlásról, pontosabban csakis olyanokat veszek, amit már könyvtárból olvastam, és imádtam, és tervezem valamikor újraolvasni (ilyenek Agatha Christie könyvei például). 

2. The Romanovs 
702 oldal


Emlékszem, 2017. decemberének utolsó napja volt, amikor délelőtt apám kezembe nyom egy postai értesítőt. Mivel szombati napról beszélünk, csak délig tartott nyitva a posta, így rekordsebességgel odafutottam, szerencsére még pont nyitva voltak. Ezzel a könyvvel távoztam, elégedetten, mint egy jóllakott óvodás. Hisz mégiscsak könyv érkezett. Lassan megint eljön december 31., de futóbajnokunk még mindig nem vette kézbe eme csodás téglát. Ma pedig, miközben nézegettem a könyv adatlapját, megláttam, hogy meg fog jelenni magyarul is, már adatlapja is van molyon, bár még pontos dátum nincs, de erre az évre írják. És én most istenesen bevallom, sajnálom, hogy megvettem akkor. Még mindig érdekel, de bőven elégedett lettem volna, ha kiveszem könyvtárból a magyar példányt. Csak hát hiába néz ki úgy néha, nem vagyok jós, így a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egyszer megjelenik magyarul. Igaz, hogy az írónak van már lefordított könyve, de nem úgy vettem észre, mintha annyira népszerű lenne hazánkban. Természetesen nagyon örülök, hogy megjelenik, de jöhetett volna egy évvel korábban. Főleg, hogy azért ez eléggé szakszöveg, tehát kicsit tartok tőle, hogy beletörik a bicskám. Na, de majd kiderül... 

1. Winter 
828 oldal


A sorozat harmadik részét, a Cresst tavaly júniusban olvastam, azóta rengeteget felejtettem a történésekből. Természetesen érdekel a végkifejlet, de annyira soknak tartom ezt a 800 oldalt! Imádom a karaktereit, viszont már a Cressben is nagyon sok volt a számomra unalmas rész, és az még csak 500 oldal volt... Már rengetegszer akartam volna nekiállni, de végül sose sikerült, győzött valami másik könyv, ami közel sem ekkora. Mindenképpen végig szeretném küzdeni magam, bár igazából sejtem, hogy mi fog történni a legvégén (nyilván happy end). 

Összességében azt mondhatom el, hogy mostanában a rövid, egyedülálló köteteket preferálom, de néha azért becsúszik egy-egy hosszú könyv is, például nemrég fejeztem be a Wives and Daughterst Elizabeth Gaskelltől, ami 816 oldalas (mondjuk kiadástól függ, mert valamelyik csak 656), és imádtam. Ha pedig hosszú könyvek, akkor egyértelműen a Kindle-ömön szeretek olvasni, milliószor kényelmesebb és praktikusabb. 

A többiek írásait EBBEN a zónában találhatjátok. Nektek hogy nézne ki ez a top 5-ös listátok?

Jövő heti téma: könyvek, amiket 2019 előtt el szeretnék olvasni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése